A német szenvedő szerkezet I. (das Vorgangspassiv / Handlungspassiv)

A német szenvedő szerkezet

Vorgangspassiv Oberbaumbrücke Berlin német szenvedő szerkezet!

Az Oberbaumbrücke Berlinben. Itt is előfordul a német szenvedő szerkezet!

Többféle német szenvedő szerkezet létezik. Ezek közül a leggyakrabban a Vorgangspassiv (másik nevén: Handlungspassiv, folyamatot kifejező szenvedő igeragozás) használtatik. Ezzel cselekvéseket, történéseket tudunk kifejezni (pl. „kinyitják az ajtót”). A másik német szenvedő szerkezet, a Zustandspassiv állapot kifejezésére alkalmas (pl. „az ajtó nyitva van”).
Létezik még az ún Adressatenpassiv is, ennek ismerete középszinten nem szükséges.
Igeszemléletből kétféle létezik: cselekvő és szenvedő. A magyarban a cselekvő szemlélet használata mindennapi (pl. „írják a levelet”), a szenvedőt nem nagyon használják (pl. „levél íratik”). A németben viszont a szenvedő igeszemlélet igen gyakori.
Idegen szóval a szenvedő igeszemléletet passzívnak, a cselekvőt aktívnak nevezik.

A folyamatot kifejező
német szenvedő szerkezet

(Das Handlungspassiv)

Kijelentő mód, jelen idő:
Adott egy cselekvő igeszemléletű (aktív) mondat:

aktív: Man schreibt den Brief. (Levelet írnak.)

Ebben a mondatban a man az alany, a schreibt az ige, a den Brief pedig a tárgy.
A cselekvő mondatot úgy alakítjuk át szenvedő mondattá, hogy a cselekvő mondat tárgya (itt: den Brief) lesz a szenvedő mondat alanya, az ige werden + Partizip Perfekt alakba kerül:

passzív: Der Brief wird geschrieben. (A levél „írva van” / A levél íratik / Levelet írnak.)

A cselekvő mondat alanya itt a man. Mivel a man eleve azt fejezi ki, hogy nem lényeges a cselekvés végrehajtója, a szenvedő mondatból a man teljesen el is marad. Éppen ebben áll a német szenvedő szerkezet lényege, hogy a cselekvés végrehajtóját nem tartjuk fontosnak, ezért általában ki is marad belőle. Ha nem man a cselekvő mondat alanya, hanem valami más, akkor a szenvedő mondatban von (ritkábban durch, lásd lejjebb) elöljárószós szerkezettel megnevezhetjük:

aktív: Ich schreibe den Brief. – Die Sekretärin schreibt den Brief.
passzív: Der Brief wird von mir geschrieben. – Der Brief wird von der Sekretärin geschrieben.

Múlt időben (Präteritum):

aktív: Man schrieb den Brief. (Levelet írtak.)
passzív: Der Brief wurde geschrieben. (A levél „írva volt” / A levél (meg)íratott / Levelet írtak.)

Tehát a werden igét abban az igeidőben ragozzuk, amiben a párhuzamos cselekvő mondat igéje áll.

Perfekt múlt idő: szenvedő szerkezetben a werden igét ragozzuk Perfektben, de a ge- előtag ilyenkor elmarad a geworden elől, csak worden lesz. Mint tudjuk, a werden ige a Perfekt alakját a sein igével képzi! (werden – wurde – ist geworden).

aktív: Man hat den Brief geschrieben.
passzív: Der Brief ist geschrieben worden.

A werden eredeti, nem szenvedő jelentésében worden helyett természetesen geworden áll: Er ist Lehrer geworden – „Tanár lett.” Támpontot adhat, hogy a geworden előtt nincs másik ige Partizip Perfekt alakja, ezért ez nem is lehet szenvedő szerkezet. Hiszen szenvedő szerkezetben a werden mellett egy másik ige Partizip Perfektje is áll!

A Perfekthez hasonlóan képezzük a Plusquamperfektet is:

aktív: Man hatte den Brief geschrieben.
passzív: Der Brief war geschrieben worden.

Pl. Nachdem der Brief geschrieben worden war, wurde er gesendet.

A fentiek alapján könnyen képezhető feltételes módú (Konjunktiv II) német szenvedő szerkezet is: a werden igét kell feltételes jelen ill. feltételes múlt alakban ragozni:

aktív: Man schriebe den Brief. (Levelet írnának.)
passzív: Der Brief würde geschrieben. (A levél „írva lenne” / A levél (meg)íratna / Levelet írnának.)

aktív: Man hätte den Brief geschrieben. (Levelet írtak volna.)
passzív: Der Brief wäre geschrieben worden. (A levél „meg lett volna írva” / A levél megíratott volna / Levelet írtak volna.)

További példák:

Man grüßt mich – Ich werde gegrüßt (Üdvözölnek engem – „Üdvözölve vagyok”.)
Man grüßte mich – Ich wurde gegrüßt.
Man hat mich gegrüßt – Ich bin gegrüßt worden.

____________________________
Főnévi igenév és jövő idő
————-

A főnévi igenévnek is van szenvedő alakja:

aktív: schreiben (írni), grüßen (üdvözölni), lesen (olvasni)
passzív: geschrieben werden („írva lenni”), gegrüßt werden („üdvözölve lenni”), gelesen werden („olvasva lenni”)

Ezt az alakot pl. zu + Infinitiv szerkezetekben használjuk:

aktív: Ich freue mich, dass man mich grüßt – Örülök, hogy üdvözölnek engem.
passzív: Ich freue mich, gegrüßt zu werden – Örülök, hogy üdvözölnek engem („üdvözölve vagyok”).

A jövő idő szenvedő alakjának képzéséhez is a főnévi igenév szenvedő alakját használjuk. Míg cselekvő alakban a werden mellett a „sima” (cselekvő alakú) főnévi igenén áll (pl. Ich werde das Buch lesen), addig a szenvedő alakban a werden mellett a szenvedő alakú főnévi igenév áll (pl. Das Buch wird gelesen werden).

aktív: Man wird den Brief schreiben. (Levelet fognak írni.)
passzív: Der Brief wird geschrieben werden. (A levél „írva lesz”.)

A főnévi igenévnek múlt idejű szenvedő alakja is van, amit úgy képzünk, hogy a főige Partizip Perfektje mellé a worden sein kerül, pl. geschrieben worden sein. Ezt szó szerint magyarra fordítani nem igazán lehet, nagyon régies, magyartalan lenne: „megírva volt lenni”. Ezt az alakot használhatjuk pl. zu + Infinitiv szerkezetekben előidejűség kifejezésére pl. Ich freue mich, gegrüßt worden zu sein – Örülök, hogy üdvözöltek engem. (Bővebben: Mellékmondatok rövidítése igenevekkel.) A fentiek alapján értelemszerűen a Futur II úgy képzi a szenvedő alakját, hogy a werden ragozott alakja mellé a főige múlt idejű szenvedő főnévi igenév alakja kerül: Ich werde natürlich gegrüßt worden sein. A Futur II használatáról itt lehet olvasni.

Az előzőek alapján a Konjunktiv I. (függő beszéd kifejezésére) szenvedő alakja sem jelenthet már gondot: er werde gegrüßst (jelen); er werde gegrüßt werden (jövő); er werde gegrüßt worden sein (Futur II).

_______________________
És ha nem tárgyas az ige?
—————–

A német nyelv sajátossága, hogy nem csak tárgyas igékből képezhető szenvedő szerkezet. Míg sok más nyelvnél kikötés, hogy legyen tárgy a cselekvő mondatban, amiből a szenvedő mondat alanya lesz, a németben szinte bármilyen igéből (kevés kivételtől eltekintve) képezhető szenvedő szerkezet. Ilyenkor, nem lévén tárgya a cselekvő mondatnak, nem lehet a cselekvő mondat tárgyából a szenvedő mondat alanya, hanem helyette vagy es névmás lesz a szenvedő mondat alanya, vagy az alany teljesen el is marad:

Man heizt – fűtenek.
Es wird geheizt – „fűtve van”, fűtenek.

Man schläft im Bett – Ágyban alszik az ember / Ágyban alszunk / Ágyban alszanak.
Es wird im Bett geschlafen.
Im Bett wird geschlafen. „Ágyban van aludva”.

Valójában az es névmásnak itt csak helykitöltő szerepe van: bármilyen német mondat kezdődhet es névmással, ha nem akarunk vagy nem tudunk semmit kiemelni a mondat elejére, nem csak szenvedő mondatokban, vö: Ein Mann kommt dort → Es kommt ein Mann dort (Jön ott egy férfi). Az es névmás funkcióiról itt olvashatunk.

Melyek ezek a nem tárgyas igék, melyeket szenvedő alakban lehet használni? Azok az igék, melyek múlt idejüket a haben segédigével képzik, pl. heizen, schlafen, arbeiten, sitzen, stehen, schwimmen. A sein-os igék nem használhatók szenvedő alakban, pl. gehen, kommen, passieren, sterben.

Az angollal ellentétben a németben nem lehet a részeshatározóból a szenvedő mondatban alanyt „csinálni”. Persze kiemelhetjük akár a szenvedő mondat elejére a részeshatározót, de az részes esetben is marad. (Bár létezik az „angoloshoz” hasonló megoldás a németben, amit Adressatenpassiv-nak neveznek, ezzel most nem foglalkozom.)

They give the child an apple. Man gibt dem Kind einen Apfel. (A gyereknek almát adnak.)
The child is given an apple. Dem Kind wird ein Apfel gegeben.

_________________________________
Módbeli segédigék! Bonyolultnak tűnik?
———————-

 Módbeli segédigés mondatok is állhatnak passzívban. A szerkezet elsőre bonyolultnak tűnik, de valójában csak az a lényege, hogy míg aktívban az aktív („sima”) főnévi igenév alakja áll a módbeli segédige mellett (pl. Ich muss gehen), addig passzívban a főnévi igenév passzív alakja (lásd feljebb) kerül a módbeli segédige mellé (pl. Der Brief muss geschrieben werden):

Ich kann das Buch lesen.
Das Buch kann gelesen werden.

Ennek Präteritum alakjával sincs különösebb gond:

Ich konnte das Buch lesen.
Das Buch konnte gelesen werden.

Lényegében az angolban is és sok más nyelvben is hasonló történik módbeli segédige mellett szenvedő alakban (tehát szenvedő alakú főnévi igenév áll cselekvő helyett): I can read the book; posso leggere il libro; je peux lire le livre (cselekvő alakú főnévi igenév a módbeli segédige után); The book can be read; il libro può esser letto; le livre peut être lit (szenvedő alakú főnévi igenév a  módbeli segédige után).

Perfekt alakban viszont tudni kell, hogy módbeli segédige Partizip Perfekt-je helyett Infinitiv (főnévi igenév) áll, ha másik ige is van a mondatban, nem csak szenvedő, hanem „sima” cselekvő mondatokban is (erről az ún. helyettesítő főnévi igenévről itt írtam):

Ich habe gemusst.
DE! Ich habe lesen müssen. (Olvasnom kellett.)

Éppen ezért a szenvedő szerkezetben is főnévi igenév alakban fog állni a módbeli segédige, Partizip Perfekt alak helyett:

Das Buch hat gelesen werden müssen. (El kellett olvasni a könyvet, a könyvnek „el kellett olvasva lenni”.)

Ha ezt a bonyolultnak tűnő mondatot összehasonlítjuk az Ich habe lesen müssen mondattal, megállapíthatjuk, hogy csak az a különbség, hogy a lesen helyett gelesen werden áll, azaz a cselekvő alakú főnévi igenév helyett szenvedő alakú főnévi igenév áll!
Mivel a módbeli segédigék Perfekt múlt idejű alakját mindig a haben-nel képezzük, szenvedő alakban nem a sein szerepel itt (mint a worden mellett), hanem a haben!

___________________________________________________________
Módbeli segédige + szenvedő szerkezet + KATI szórend! Ez már szenvedés!
————————————

Mellékmondati (KATI) szórendben a módbeli segédigés összetett múlt idős (haben-es) és módbeli segédigés jövő idős szerkezet is okoz némi bonyodalmat cselekvő alakban is, ami a nyelvtanulók bánatára szenvedő alakban is előjön. A ragozott ige (ami ilyenkor csak a haben vagy a werden lehet) nem a mondat legvégén áll, hanem a két Infinitiv előtt:

cselekvő alakban: Er sagte, dass man den Brief hat schreiben müssen. (Azt mondta, meg kellett írni a levelet.)
szenvedő alakban: Er sagte, dass der Brief hat geschrieben werden müssen.

cselekvő alakban: Er sagte, dass man den Brief wird schreiben müssen. (Azt mondta, meg kell majd írni a levelet.)
szenvedő alakban: Er sagte, dass der Brief wird geschrieben werden müssen.

Erről, és a KATI szórend viszontagságairól itt írok bővebben.

_________________________________
VON + Dativ vagy DURCH + Akkusativ?
———————–

A cselekvés végrehajtójának megnevezése a passzív mondatokban: A cselekvés végrehajtóját, elvégzőjét von-nal fejezzük ki. Ha nem végrehajtóról, elvégzőről, hanem a cselekvés okozójáról, eszközéről van szó, akkor durch vagy mit elöljárószót használunk:

Das Fenster wurde durch den Wind geöffnet – Az ablakot a szél kinyitotta. „Az ablak kinyittatott a szél által”.

 ___________________
Mikor nincs passzív?
————

Mely igéket nem használhatjuk passzívban? Passzívban csak a haben-nel ragozódó igéket használhatjuk.

Nem képezhető passzív alakja:

  • Azoknak az igéknek, amelyek sein-nal képzik az összetett múlt időt. Tehát a mozgást, állapotváltozást kifejező igéknek (pl. kommen, gehen, sterben)
  • a birtoklást kifejező igéknek (pl. haben, besitzen, bekommen)
  • a visszaható igéknek (pl. sich waschen, sich beeilen)
  • a wissen, kennen, kosten, freuen, ärgern, wundern, frieren igéknek
  • a személytelen szerkezeteknek (pl. es gibt, es regnet)

———————-

Házi feladat / Hausaufgabe:

Fordítsa németre a mondatokat szenvedő szerkezettel! Übersetzen Sie die Sätze ins Deutsche mit Passiv!

A kávét megisszák. A kávét megitták. A kávét meg fogják inni.
A kávét meg kell inni.
Ma nem dolgozunk/dolgoznak. Ma úszunk/úsznak. Ma nem alszunk/alszanak.
Svájcban kiváló órákat gyártanak.
A kenyeret megeszik. A kenyeret meg kell enni. A kenyeret meg kellett enni. A kenyeret és a sajtot meg kellene enni. A sajtot meg kellett volna enni.
Az autót meg kell javítani. Az autót és a biciklit meg kellett volna javítani.

Johann azt mondta, hogy a kávét megisszák. Azt mondta, hogy meg fogják inni a kávét.
Karl azt kérdezi, megették-e a kenyeret. (Präteritumban és Perfektben is!)
Nem tudom, hogy az épületet fel kellett-e építeni.
Azt mondja Hans, hogy a tévéműsort meg lehet nézni.
Úgy gondoljuk, hogy a kastélyt nem kellett volna meglátogatni. (Perfektben!)

A Vorgangspassiv megoldókulcsa itt megtalálható. Azonban megtekintését csak akkor ajánljuk, ha már a feladatot megoldotta!

Kapcsolódó bejegyzés a német szenvedő szerkezet témához:

Infinitiv használata Partizip Perfekt helyett múlt időben

Link a német szenvedő szerkezet témához:

Mein-Deutschbuch.de – Vorgangspassiv

Cafe-lingua.de – Das Vorgangspassiv

Das Buch wird gelesen. Das Buch ist gelesen worden.



Német szenvedéses teszt

Német szenvedő szerkezet (Vorgangspassiv) teszt

Német kínszenvedéses teszt

Német szenvedő szerkezet (Vorgangspassiv) teszt 2, csak erős idegzetűeknek!

39 komment:

  1. Hiba fent szerintem: Ennek Präteritum alakjával sincs különösebb gond:
    Ich kann das Buch lesen. – kann helyett konnte
    Das Buch kann gelesen werden. – kann helyett konnte

  2. Köszönöm, javítottam!

  3. Szia,

    ha passzívba teszem a mondatot, akkor az aktív mondat tárgya a passzívban mindig nominativ esetbe kerül?

    Pl.
    Sie können den Brief schreiben.
    Der Brief kann geschrieben werden. (itt miért nem állhat “Den Brief”)

    Előre is köszi!

  4. Der Brief kann geschrieben werden. – így jó. Próbáld magyarra fordítani! “Suta” magyarsággal ez lenne: “A levél meg lehet írva”. Ez még mindig jobban hangzik, mint “A levelet meg lehet írva”, ez nyelvtanilag teljesen értelmetlen. Amiért ez értelmetlen a magyarban, ugyanezért lenne a németben is értelmetlen nyelvtanilag.

    Igen, mindig Nominativ esetben lesz passzívban az aktív mondat tárgya, ez a szabály.

    Remélem, így érthető.

  5. Szia,

    köszi a magyarázatot, viszont lenne itt még valami. Arról nem találtam különösebben semmit, ha összetartozó (pl. birtokviszony, hátravetett jelzős szerkezetek…) szerkezetet akarok átalakítani. Ilyen esetekben van valami szabály?

    Pl.
    Aktiv
    A vevők döntéseit az ár befolyásolja.
    Die Entscheidungen der Kunden beeinflusst der Preis. (itt a tárgy ‘döntések’ de ezt elvileg nem lehet szétszakítani,vagy?)

    Passiv:
    Die Entscheidungen werden durch den Preis beeinflusst. (A döntések az ár által “befolyásolódnak”)

    Előre is köszi!

  6. “Die Entscheidungen der Kunden” – ez az aktív mondat tárgya. Ha átalakítjuk a mondatot passzívvá, akkor ez az egész lesz a mondat alanya. Szép hosszú a szerkezet, de nem baj, hiszen az egész a tárgy eredetileg, és az egészből lesz az alany a passzív mondatban:

    Die Entscheidungen der Kunden werden durch den Preis beeinflusst.

    Néha nagyon sok szóból is állhat az alany vagy a tárgy a mondatban, mégis egyetlen mondatrészt alkot és úgy egy az egyben megy oda, ahova megy. 😀

  7. Szia!

    Nagyon tetszik az oldal!
    Tudnál abban segíteni, hogy hová kerül a” nicht”.
    Pl.: Ich glaube, dass das Haus im Sommer nicht wird renoviert werden wollen.
    (Azt hiszem, hogy a házat nem akarják majd felújítani a nyáron.)

    Egy könyvből példa:
    Ich habe gehört, dass du wirst nicht schlafen können. (Azt hallottam, hogy nem tudsz majd aludni.)
    Ich habe gehört, dass du nicht hättest schlafen können.

    Szóval, szenvedő szerkezetnél jövő időben is a” werden” után kell tenni a “nicht”-et?

    Válaszodat előre is köszönöm,
    Marianna

  8. Kedves Marianna! Eddig még sehol nem olvastam szabályt arról, hogy az ilyen sokszorosan összetett állítmánynál KATI szórendben hova kerül a nicht. De nekem is úgy tűnik jónak, ahogy a példában írta, tehát a werden-t követi, a haben-t megelőzi. A példa milyen könyvből származik?

  9. Kedves Tamás!
    Sztem a 7. comment (Marianna) mondata a wollen módb. segédigével értelmetlen, mivel a dolgoknak, így a háznak csak nincs akarata. Ilyenkor sztem jobb váltani a sollen/müssen segédigékre?!

  10. Kedves Tibor!
    Érdekes a felvetés. Eddig még sehol nem olvastam arról, hogy a wollen szenvedő szerkezetben nem élőlények esetén másképp kéne, hogy viselkedjen. Egyetemen sem tanultunk erről. De itt nem is a ház “akaratáról” lenne szó, mert a ház csak elszenvedi a cselekvést. Német anyanyelvűt kéne megkérdezni, mit gondol erről.

  11. Kedves Tamás!

    Német anyanyelvűt kérdeztem meg, mit gondol erről:

    Ich glaube, dass das Haus im Sommer nicht wird renoviert werden wollen.

    Helyesen: Ich glaube nicht, dass das Haus im Sommer renoviert wird.

  12. Kedves Tamás,

    elküldeném szívesen a “házi feladatot”, de nem találom sehol sem az e-mail címét…

    Üdv,
    Anett

    • Kedves Anett! Ha a főoldalon lejjebb görgetünk, megjelenik “A weboldalról” menüpont, ezen belül található meg a mail cím. Lehet, hogy nehezen található meg? Egyébként tamas (kukac) webnyelv.hu a cím, ide lehet írni, de akkor írok én mailt, hogy hova várom a feladat megoldását!

  13. “Er werde gegrüßt, er werde gegrürßt werden” itt az egyes szam 3. szemely miert nem wird? Tehat er wird gegrüßt werden.

  14. Kedves Tamás!

    Gratulálok, nagyon jó az oldal!

  15. Tisztelt Tamás!
    Hogy mondják ezt pontosan németül?
    Nekem kellene egy ház!
    Nekem kellett volna egy ház!
    Tisztelettel.Tibor

  16. Tisztelt Tamás!
    Hogy fejezik ki pontosan a következő mondatokat?
    Mit tudok(tudnék)most evvel kezdeni!
    Behozzuk majd az időt,amivel később érkeztünk meg!
    Sokáig nem tudtam volna azt,hogy,hogy kellene bizonyos dolgokat megcsinálni!
    Köszönöm segitséged! Üdvözlettel.Flavián

  17. Szia Tamás!

    Tudnál segíteni? Ez milyen alak és miért kell ezt használni. Ilyet nem találtam a szenvedőknél, pedig ez is olyanféle. Német nyelvkönyvből való:
    Karl hat die Prüfung geschafft, er wird viel gelernt haben.

    Köszönöm

    • Kedves Krisztina! Az “er wird viel gelernt haben” nem szenvedő. Szenvedő szerkezetben a Partizip Perfekttel alkot keretet a werden, itt pedig egy Infinitiv, a haben van a végén. Pontosabban a gelernt haben, ami a befejezett főnévi igenév. Ez befejezett jövő, azaz Futur II. A Futur I. kifejezhet jelenre utaló valószínűséget, pl. er wird viel lernen = Bizonyára sokat tanul. A Futur II. múltra vonatkozó valószínűséget fejez ki: er wird viel gelernt haben = Bizonyára sokat tanult. Remélem, így érthető. Ez a jövő időnek egy kicsit furcsább használati köre.

  18. Kedves Tamas !
    Sokat, segitett vegre egy ertelmes letisztult magyarazat,mert eddig a szenvedö szerkezettel csak szenvedtem.üdvözlettel
    K.Brigitta

  19. Tisztelt Tamás!
    Meg tudták a levelet irni-Mann hat den brief schreiben können-Der brief hat geschriben werden können.
    Meg tudták volna irni a levelet-Mann hatte den brief schreiben können-Der brief ware geschriben werden können
    Meg akarták irni a levelet-Mann hat den brief schreiben wollen-Der brief hat geschriben werden wollen
    Meg akarták volna irni a levelet-Mann hatte den brief schreiben können-Der brief ware geschrieben werden wollen
    Hozzá csatlakozom-Ich schliesze mich ihm an
    Az említett mondatok helyes válaszát szeretném tőled meg tudni Tamás!
    Ebben kérném segítségedet!
    András

    • Kedves András!
      A man egy n-nel van.
      A geschrieben alakban ie áll az utolsó előtti szótagban.
      A Brief nagy kezdőbetű.
      Nem hatte, hanem hätte, különben mást jelent!
      Ware igealak nincs! Csak wäre. De itt oda is hätte kell.
      A többi része jó a mondatoknak.

      Schlieszen igealak nincs.

  20. Köszönöm a segítségét Tamás!

  21. Kedves Tamás! Helyes e az alábbi mondat? ,,Auch ihr hättet darauf achten sollen, dass die Papierarbeit von ihm schon früher hätte gemacht werden lassen können. – Nektek is figyelnetek kellett volna arra, hogy a papírmunka általa már korábban megcsináltatható lehetett volna.”

    • A műveltető és a szenvedő szerkezet nem használható egyszerre, legalábbis eddig nem láttam sehol ilyen mondatot, pedig már én is próbáltam régebben ilyennek utánajárni. A vége úgy lenne jó, hogy … dass er die Papierarbeit schon früher hätte machen lassen können. De ez is már eléggé bonyolult szerkezet. Az ilyeneket, amennyire csak lehet, kerülni kell, egyszerűbben kell kifejezni a mondanivaló lényegét. A németek nem nagyon használnak ennyire bonyolult szerkezeteket, főleg beszédben nem, még ha a nyelvtankönyvek szerint létezik is ilyen.

  22. Kedves Tamás! Nagyon tetszett a lecke lebonyolítása, viszont szeretném megtudni, mi az az Rezipienpassiv és a gehören-Passiv!? 🙂 Előre is köszönöm !:)

    • Kedves Tibor! Ez ennél kicsit hosszabb téma, majd külön bejegyzésben kifejthetem bővebben. Középfokon nem is tudom, kell-e tudni. Megpróbálom tömören leírni.
      A Rezipientenpassiv lényege, azt fejezi ki, hogy valaki kap valamit, és aki kapja, az lesz a szenvedő mondat alanya. A ragozott ige a bekommen (nem a werden) lesz (lehet más, hasonló jelentésű ige, pl. az erhalten is). Egy másik igével alkot a bekommen mondatkeretet, ez a másik ige pl. lehet a schicken, ha küldés útján kapja meg valaki az adott dolgot. Pl Ich bekomme ein Buch geschickt – Küldenek nekem egy könyvet (Vorgangspassiv alakban: Ein Buch wird mir geschickt). Ha angolból ismerős az I am given a book-féle szenvedő szerkezet, az segíthet ezt a német szerkezetet is megérteni.
      Gehören-passiv alakban pedig a gehören igét ragozzák a werden helyett. Ebben a “kell” jelentése bújik meg: Dieses Buch gehört gelesen – Ezt a könyvet el kell olvasni. Ezt ki lehet fejezni a werden ige mellett álló müssen vagy sollen igével is: Dieses Buch muss/soll gelesen werden.
      Nagy vonalakban talán ennyi a lényege. A következő német oldalon található még egy kis magyarázat példákkal:
      https://deutschegrammatik20.de/passiv/passiversatz-bekommen-gehoeren/

  23. Köszönöm szépen válaszát kedves Tibor! Még volna egy kérdésem! Ez az összes passzív szerkezet vagy van még? 😀

    • Nem tudok több passzív szerkezetről a németben. A nyelvtanulóknak a Zustandspassiv és a Handlungspassiv szerkezeteket szokták tanítani, ezzel a kettővel bőven elboldogulhat. A legtöbb könyv nem is említi a többit, én is egyetemen találkoztam ezekkel először.

  24. Szia!
    Nagyon jó, összeszedett az oldal. Tetszik. De – a teljesség kedvéért – kiegészíthetnéd a “módbeli segédige + lassen” szenvedő szerkezettel. Például: A hidat fel kell építtetni. (Vagy – csak, hogy bonyolítsuk: ) A hidat már rég fel kellett volna építtetni.
    Kíváncsi lennék ezeknek a levezetésére is, nem csak a fordítására.
    Köszönettel: Dóri

    • Kedves Dóri! A német műveltetéssel foglalkozó bejegyzésben van szó a lassen különlegesebb eseteiről. Azonban, amit kérdezel, hogy a lassen ige mellett hogyan van a szenvedő szerkezet, arra az a válaszom, hogy ilyen nincs. Nem lehet a lassen igével szenvedő szerkezetet használni. Így is már rendkívül bonyolult a feltételes múlt idejű módbeli segédigés szenvedő szerkezet, ami sokak gyomrát elsőre megfekszi. Már a németek is belátják, hogy ezt nem lehet tovább bonyolítani, hogy még a lassen ige is bekerüljön a mondatba. Így szenvedő szerkezet helyett “man” alanyú mondattal lehet ezt kifejezni: Man hätte die Brücke schon aufbauen lassen müssen.

  25. Szia Tamás!

    Az lenne a kérdésem mikor werden, mikor sein?
    Pl ich möchte zu Hause sein.
    És
    Ihr müsst meine Rechte Hand werden. Itt nem értem miért nem mondhatom sein-al.
    Tudsz ebbe nekem választ adni
    Tudom nem a témához illik amit itt taglalsz, de talán másnak is érdekes lehet.

    Köszönet előre is a válaszodért

  26. Kedves Tamás!

    Csak egy apró javaslatom lenne az amúgy szuper-érthető oldalhoz: a “geschrieben werden”-t úgy fordítanám hogy “írva lenni” a “MEGírva lenni” helyett, mert így jobban a folyamatra fókuszálna, nem pedig a végeredményre. A “megírva lenni”-re azt mondanám hogy “geschrieben sein”.

    (A “gelesen werden”-re is azt írod helyesen hogy “olvasva lenni” nem pedig hogy “kiolvasva lenni”, hiszen a folyamat a hangsúlyos nem pedig a végeredmény. Más kérdés hogy “kiolvasott állapot” -“gelesen sein” nincs, de ezt azért kisgyerekesek és kutyások cáfolják…)

  27. Ilyen alapon akkor még egy apróság:

    Geschrieben worden sein: írva volt lenni
    (a megírva volt lenni helyett.)
    huhhh, nagyon vadul hangzik… 😉

Kérdésed, észrevételed van?
Írj kommentet!